Fesztiválok

  • All
  • Art
  • Eger
  • Fesztivál
  • Kiállítás
  • Koncert
  • Mozi
  • NESZ
  • Tábor
  • Veszprém
  • Default
  • Title
  • Date
  • Random
    • Eger
    • Fesztivál
    • Kiállítás
    • Fesztivál
    • Kiállítás
    • Koncert
    • Veszprém
    • Fesztivál
    • Kiállítás
    • Koncert
  • Veszprém, 2014

    Határok nélkül - 20-on Túl Speciális Művészeti fesztivál
    • Fesztivál
    • Kiállítás
    • Koncert
    • NESZ
  • Kecskemét, 2013

    Kihívás? Elfogadva! XXVI. Országos és X. Nemzetközi Speciális Művészeti Fesztivál
    • Art
    • Fesztivál
    • Kiállítás
    • Koncert
    • Mozi
  • Szolnok, 2012

    "pARTszélen" Speciális Művészeti Fesztivál, 2012 Szolnok
    • Koncert
  • Pécs, 2011

    "Játszva Látszom" Speciális Művészeti Fesztivál, 2011 Pécs
    • Koncert
    • Tábor
  • Szarvas, 2010

    "Nekünk a tegnap nem elég!" Speciális Művészeti Fesztivál, 2010 Szarvas
    • Fesztivál
    • Koncert
  • Debrecen, 2009

    "Közös hang" Speciális Művészeti Fesztivál, 2009 Debrecen
    • Koncert
  • Tatabánya, 2008

    "Engedj szabadon szárnylani!" Tatabánya
    • Koncert
  • Győr, 2007

    "Kalandra fel!" Győr 2007
    • Koncert
  • Szeged, 2006

    "(H)ARCAINK" Szeged, 2006
    • Fesztivál
    • Kiállítás
    • Koncert
  • Eger, 2005

    "Együtt kerek a világ!" Eger 2006
    • Eger
    • Kiállítás
    • Koncert

Ének- zene (értékelés)

Szakmai értékelő: Kisné Gerlei Mariann, ének-zene tanár, gyógypedagógus

Valamennyi résztvevő számára igen nagy megtiszteltetést és örömet jelentett, hogy Pécsett, Európa Kulturális Fővárosában került megrendezésre a XXIV. Országos és IX. Nemzetközi Speciális Művészeti Fesztivál. A Pécsi Nemzeti Színház gyönyörű, ódon falai között „Játszva látszani” igazi kihívás volt.

Ének-zene kategóriában az elmúlt évekhez képest kevesebb fellépővel találkoztunk. Már a tavaszi tanfolyam sem kerülhetett megrendezésre a kevés jelentkező miatt. A csoportvezetők képzésének hiánya érezhető volt néhány produkció színvonalán. 
Az alább felsoroltak nem gondolom, hogy csak a rendezők, a felkészítők, a tanfolyamvezetők vagy az intézményvezetők mulasztásaiból adódnának. Sajnos az egyre elhúzódó gazdasági válság, az anyagi források hiánya szinte lehetetlenné teszik a nagy értékű hangszerek vásárlását és az újabb zenekarok alakítását. A meglévő együttesek működtetése és utaztatása (a hangszerekkel) is egyre nehezebbé válik.

Örömünkre szolgál, hogy az elhívatott felkészítők és intézmények munkájának köszönhetően néhány zenekar töretlenül halad előre, és muzsikálásával megörvendezteti közönségét.

Putnok – Zenekar: Modern számok. Tudatában vannak annak, hogy sikeresek. Mindhárom zenész magas szintű hangszertudással rendelkezik. Énekesük szimpatikus, kellemes hangú. A kezdeti hangosítási nehézségeket nyugodtan hidalták át. Már az első számot vastaps kísérte. 
A második dal ismétlődő motívumait az énekes hangulatos beszólásai, a billentyűs, a dobos és a gitáros zenészek színvonalas improvizatív hangszerjátéka tette változatossá. A harmadik számnál az énekes többet mozgott. Jól kommunikált a közönséggel.

Negyedik számuk az „Igaz dal.” Örömmel nyugtázom, hogy a mai fiatalokat is foglalkoztatják az élet fontos kérdései, „Neked igaznak kell lenned!” Pozitív értékítéletüket színvonalas előadásukkal tolmácsolják a hallgatóságnak. Így tovább!

Mohács – Ének: Leitz Csaba. Évek óta a közönség kedvencei közé tartozik. Kellemes, lágy hang, tiszta, érthető szövegejtés. Rutinosan mozog a színpadon, jól kommunikál a közönséggel. Ismerjük szóló fellépéseiről, sok dalt tud. Nem gondolom, hogy szüksége lett volna a kotta használatára. Előadását vastaps kísérte.

Zalaegerszeg – Ének: Pozovecz Zsanett, Lukács Sándor, gitár. Mindig érdeklődéssel várom fellépésüket. Műsorválasztásuk jól illik egyéniségükhöz. A Magyarország című számuk igazi művészi élményt jelentett. Különösen mikor együtt énekeltek, Zsanett visszafogta hangját és átélte a dalt.

A Vén Európa” számukat a közönség tomboló vastapsa kísérte. Zsanett ezt próbálta túlénekelni, ezért ez a dal egy kissé nyersre sikerült. A lassítás után a lezárás „…a gyönyörű nőt!”, nagyon szép volt.

Magyarszerdahely – Vivace kamarakórus és énekkar. A „Jöjj újra, énekelj!” című szám az énekkar és a zenekar közös produkciója. Határozott, energikus kezdés jól megszerkesztett ritmuskísérettel. 
A Szivárvány dalt nagy lelkesedéssel, tisztán érthető szövegejtéssel, kitűnő szövegtudással adták elő, a „Nyújtsd két kezedet” című musical betétdalt teljes átéléssel énekelték. Színesítette az előadásmódot a nagyon szép hangon előadott szóló és a dinamikai megoldások. 
A „Zengjen a dal!” nagy hangterjedelmével, dallami ugrásaival, hosszú szövegével technikailag a legnehezebb volt a műsorszámok közül. Kiválóan, tisztán, hibátlan szövegtudással oldották meg a tanult zenészek számára sem könnyű feladatot. 
A végig temperamentumos, dinamikus előadásmód ismét elnyerte a közönség tetszését. Gratulálok a rendkívül muzikális, energikus karvezetőnek és a lelkes tagoknak.

Kéthely – Dominó kórus: A lakók és felkészítők közös produkciója. Műsorukat klasszikus zeneszerzők dalaiból állították össze. Ezzel hozzájárultak a fesztivál művészi színvonalának emeléséhez. A művek kiválasztásánál és megformálásánál érezhető a szakember munkája. Szép, telt kórushangzás, a hajlításokat pontosan kiénekelték. Bach Parasztkantáta című művében két szólamban énekeltek. Igaz, nem szólt mindig tisztán, de dicséret a próbálkozásért!

Pálfa – Szólózene: Jó ritmusválasztással előadott szép feldolgozás. Mutatós, kigyakorlott előadás. Az előző évekhez képest nagy fejlődés tapasztalható!

Drávatamási – Kérészek zenekar: Rendkívül ötletes, humoros, sok eszközzel előadott ritmusjáték. A hosszú, változatos, ritmikai elemeket tartalmazó produkció végig lekötötte a közönség figyelmét.

Polgárdi – Bíborszív zenekar: Jó hangulatú énekesek, kellemes összhangzás. Rutinosan, humorosan kommunikálnak a közönséggel. Ki kell emelni a szintetizátoros temperamentumos, improvizatív elemeket tartalmazó játékát. Az évek óta egyenletes teljesítményt nyújtó együttes fellépését végig vastaps kísérte.

Andornaktálya – Da Capo zenekar: Műsorukat népszerű számokból állították össze. Jól megszerkesztett ritmuskíséret. A szimpatikus karmester vezénylési stílusa sokat fejlődött.

Kecskemét – Platán Kamarakórus: Az első két számot CD alapra énekelték. Szólóénekesük kellemes, lágy hangú, szövegejtése tiszta, érthető. A „Ha én rózsa volnék” című produkcióban jó ötlet volt a versszakok váltakozó énekeltetése.

Az „Áldj meg engem” című szám kíséret nélkül hangzott el. Javaslom a fesztiválon csak a biztos hallású énekesek szerepeltetését. Kánon előadását csak abban az esetben támogatom, ha a kórus kristálytisztán tud egy szólamban énekelni.

Eger – Terra Kotta Zenekar: Évről évre egyre jobb teljesítményt nyújtó együttes. Számaik dallamosak, hangulatosak, műsoruk építkezik. Énekesük előadásmódja finomodott, de a szöveg nem volt mindig érthető, a számokat mappából énekelte. A hangszerek és eszközök sok fajtájának felvonultatásával színesítették ötletesen megszerkesztett, lelkiismeretesen betanított ritmuskíséreteiket. 
A Petőfi Sándor: Szeptember végén című versének feldolgozásánál a szép dallamválasztás jól illett a költemény hangulatához. A ritmus viszont katonásra sikerült, ami teljesen ellentétben állt a lírai mondanivalóval.

Harmadik számukban a dallami ugrásokat nem mindig sikerült tisztán kiénekelni. A tercelések viszont szépen szóltak.

A színpadi összképet rontotta a zenekarvezető nem alkalomhoz illő öltözete (kivétel az első fellépés, ami technikai okok miatt félbeszakadt).

Javaslom, hogy legalább egy számot ének nélkül, csak zenekarral adjanak elő. Annyit fejlődtek az utóbbi időszakban, hogy önállóan is megállnák helyüket. 
A szabadtéri színpadon is élményt nyújtó előadást láthattunk tőlük!

Magyarbánhegyes – Anonim Singers Zenekar: Az eddig megszokott stílusban zenéltek. Első számuk a „Szájbergyerek” nagyon népszerű, de művészi értéke vitatható. Fellépésüket közös mozgással színesítették. A „Kicsi gyere velem rózsát szedni” című dalt az énekes próbálja érzelmesen, a szöveghez idomultan előadni. Nem mindig tiszta. A számot feldobja a profi billentyűs improvizációja, de ez nem a lakók produkciója.

A „Ballag a katona” című produkcióban menetelő mozdulatokat láthattunk. A műsort kerek egésszé tette a lekonferálás, a fellépők bemutatása.

Várpalota – Szólózene: Harmat Dávid: Énekhangja kiforrottabb, gitárjátéka magabiztosabb lett. Nem izgult. A dalokat kellemes hangon, érthető szövegejtéssel, a mondanivaló átélésével adta elő.

A Lasho Lecso Együttes a tőlük megszokott magas színvonalú zenéjükkel lázba hozták a szabadtéri színpad előtt önfeledten táncoló közönséget.

Regöly – Keyboard Music Color Band: Nagyon szimpatikus együttes. A jó szándékú tanácsokat mindig megfogadták. Ennek is köszönhető, hogy megtalálták a nekik legjobban megfelelő zenei stílust. Egyre felszabadultabban, rutinosabban zenélnek. A számok hangszerelésén érezni a hozzáértő profi zenész munkáját. Ismételten hallhattuk Bori András „Két út” című dalát. Várjuk a következő szerzeményt!

Nemzeti Színkottás Zenekar: Temperamentumos, ritmikailag és zeneileg rendkívül ötletgazdag előadást láthattunk. A karmester vidám egyéniségének, humorának hatása érezhető az együttes teljesítményén. A profi szintű énekesek, zenészek és a karmester hangszerszólói elvitték a produkciót a show világába. Irigylésre méltó az az örömzenélés, önfeledt hangulat, amit magában a zenekarban, később a közönség soraiban is teremteni tudtak. 
Mindezek ellenére nem először írom le, hogy ehhez a nagy létszámú, szimfonikus zenekar méretű együtteshez a klasszikus zene világának kimeríthetetlen tárházából való műsorválasztás lenne igazán méltó!

Gyöngyös – Gyöngyszem Zenekar: Első produkcióként örömmel hallhattunk egy klasszikus művet, a népszerű Brahms feldolgozást. A „Most múlik pontosan” című számban semmi nem indokolta a dallami változtatásokat. Az énekes hangja néhol még finomításra szorul. 
A zenekartól jól megszerkesztett, változatos, lelkiismeretesen betanított ritmuskíséreteket hallhattunk. A szintetizátor szólista ez évben kevesebb szerepet kapott. Az együttes teljes fellépését áthatotta a zenekarvezető virtuóz hangszerjátéka.

Barcs – Színvarázs Zenekar: Évről évre egyre jobb teljesítményt nyújtó együttes. Az  Örömódá”-hoz nem volt szerencsés az induló ritmus választása. Viszont az „El Condor pasa” és az „Oxigén” című számok ritmikája nagyon jó. A szintetizátor szólónál érezhető volt a szorgalmas gyakorlás, ha több idejük lett volna, még gördülékenyebben ment volna. Végig vastaps kísérte.

Az „Én nem születtem varázslónak” című számnál szöveg és ritmikai pontatlanságok voltak. A felső hangok kiénekelése nagyon szépen, tisztán sikerült.

Bóly – Színkottás Zenekar: Népszerű számokat választottak. Az Abba sláger szép zongoraszólóval kezdődött. A dallami és ritmikai pontatlanságok ellenére ritmusban kell maradni. Jól hallatszott a két esőcsináló hangszer hangja. Hosszú szám, néhány ötlettel még jobban lehetett volna színesíteni.

Rod Stewart: Sailing című számában nézzenek utána a bal kézben az akkordkíséretnek. Hatásos zenei alapra egyszerű ritmusgyakorlatot adtak elő. A produkció elnyerte a közönség tetszését.

Kecskemét – Platán Zenekar: Az együttes vezetője az előző évek szokásaihoz híven tudatosan egy téma köré csoportosította a műsorszámaikat: Angolszász dalok. 
A lírai hangvételű Gyertyafény keringőtől a hatalmas érzelmeket megmozdító Titanic zenéjén át a Győzelmi indulóval történő befejezésig képes volt az együttes a feszültség egyenesen felfelé ívelő fokozására. Nagyra értékelem a karmester logikus gondolkodását, alaposságát, pontosságát, maximalizmusra törekvését, amely mind a művek meghangszerelésénél, mind előadásánál is megnyilvánul. Különösen kiemelném a „Titanic” fantasztikus feldolgozását, adaptálását a zenekarra. A nehéz, hosszú dallamokat a szólista hibátlanul adta elő. A ritmusszólam a pianók és forték optimális, megfelelő helyen történő játékával igazi művészetet alkotott.

A „Győzelmi induló” a fesztivál végén gondolom két okból sem lehetett véletlen:

1. A kecskeméti Platán Zenekar az előző évek kiemelkedő teljesítményének elismeréseként a Pécsi Dómban adott koncertet a papszentelésen 1500 néző előtt. Győzelemként értékelhetjük, hogy lakóink szorgalmukkal, tudásukkal kinőve a speciális művészeti fesztivál kereteit a társadalom legfelsőbb szintjén lévő közönség soraiból a legnagyobb csodálatot és meghatottságot tudta kiváltani. Gratulálunk!

2. Ismét egy nagyszerű, felejthetetlen fesztivál fejeződött be! Győztesek voltak mindannyian, akik ide eljuthattak, szereplésükkel másokat megörvendeztettek, akik megszervezték, akik helyet adtak ebben a gyönyörű városban, a felkészítők, a külföldi fellépők, a vendégek, akik csak benéztek és ottmaradtak a színházban, vagy éppen csak a szabadtéri színpad felé jártak és dolgukat felejtve megálltak…

…és azok, akiknek az életét egy évig a fesztiválon szerzett élmények teszik boldogabbá, tartalmasabbá, reményt adóvá… Köszönet a lehetőségért!

Kisné Gerlei Mariann, ének-zene tanár, gyógypedagógus, szakmai értékelő