Logo

Nem semmi művészet, ami VAN

2019-ben ismét egy olyan évet tervezhettünk, amely túlmutatott lehetőségeinken: úgy adtunk tagjainknak, hogy volt miből gazdálkodni.

Az EMMI szociális államtitkársága és az FSZK, az EMMI kulturális államtitkársága és az NKA támogatásai lehetővé tették, hogy a rendezvényeinket meglehetős biztonsággal hirdessük meg, és finanszírozzuk.

De mit is tettünk, mit tehettünk, mit is adtunk, mit adhattunk ebben az évben? Mindenekelőtt lehetőséget. Lehetőséget a kultúrára, a találkozásra, lehetőséget a fejlesztésre, az elfogadásra.

Közösségünk tagjai jól tudják: évek óta Egerben indítjuk az évet, március végén egy tanfolyammal, amely azonban mára több, mint egy egyszerű továbbképzés. Az eredeti szándék persze megmaradt, hogy az intézményi munkatársak számára gyakorlati dolgokat mutassunk a különféle művészeti ágakban, azt elsősorban, hogyan ténykedjenek csoportjaikban. Ám ehhez jött egy színházi előadás, egy koncert, egy kiállítás, és most egy filmest, így kialakult az Egri Esélyegyenlőségi Napok programja.

A hét zárásaként Színházi- és táncfesztivált rendeztünk, ahol művészeti csoportjaink mellett a képzés résztvevői is a Forrás színpadára léptek.

Eger találkozási pont, feltöltődés, együttlét, no meg igencsak munkás képzés.

Áprilisban szakmai konferenciát tartottunk Budapesten, és közgyűlést, majd májusban jött soron következő Színkottás Zenei Táborunk, ahol a Nemzeti Színkottás Zenekar tagjai jöttek össze, ezúttal Kápolnásnyéken, hogy aztán 3 nap múltán Martonvásáron koncertezzenek a Budapest Ragtime Banddel. A NESZ ősszel is koncertezett, Gyöngyösön, a helyi ÉNO meghívásának eleget téve, St. Martinnal.

Tartottunk még regionális kulturális fesztivált Mohácson, - korábban több ilyen volt, jó volna újra egy-egy nap minden régióban, amikor másokat is megismerhetünk, és találkozási pontokat kereshetünk.

Elmondhatjuk, VAN fesztiválunk.

Szeretünk visszatérni egy-egy városba, FESZTIVÁLOZNI. Eger a kiindulópont, ahová visszajárunk, ott sokszor voltunk. De voltunk már Veszprémben is kétszer, meg Debrecenben és Szolnokon is, és Székesfehérváron. Szekszárdra harmadszor jöttünk. Fesztiválozni meg harminckettedszer.

Július első hete, nyár, 46 intézmény, 750 résztvevő, 100 műsorszám, 40 segítő, 16 millió ft. De mi van a számok mögött?

Sok-sok munka. Mindenekelőtt a csoportok munkája. Mert a fesztivál nem önmagáért van, hanem tagjainkért. Tagintézményeink egyéni és csoportos előadói évről évre várják a nyári fesztivált, készülnek rá, a heti rendszerességű műhelymunka kifutása ez, a megmutatkozás, egy város színházában, jelen esetben Agorájában, a világot jelentő deszkákon. Mert nekik még valóban a világot jelentik ezek a deszkák. Ahogy azok az élmények is, amit az MSMME fesztiválhete ad. És ne feledkezzünk meg a felkésztőkről, segítőkről sem, az ő munkájukról, mert nélkülük sem lenne fesztivál.

A mi feladtunk meg az, hogy élményt nyújtsunk, megadjuk a kultúroltás lehetőségét. És hisszük, hogy évről évre adjuk is.

Szervezőként partnerre találtunk a szekszárdiakban, akikkel sokat terveztünk, és szerveztünk. Aki ott volt, érezte a flowt, aki nem jött el, sokat veszített. Büszkén mondhatjuk, a minőség jellemezte a fesztivál mind az 5 napját - mind sérült alkotóink bemutatót tekintve, mind pedig a kísérő programokat.

Mert ki ne tudná, hogy a fesztivál hete egyrészt a megmutatkozásról szól, egymás előtt, mások előtt, színházban, szabadtéren, bemutatva az éves műhelymunka eredményeit, reflektorfénybe állítva a sérült művészeket. De az MSMME keretei között ez a megmutatkozás művészeti értéket kell képviseljen, ezért lehetőséget teremtünk az értékelésre is, amely a további munkához ad szándékaink szerint segítséget.

Másrészt a fesztivál szól a sokat emlegetett kultúroltásról, mert nálunk még érték a zene, a színház, a tánc, a film, és így tovább. Ezért aztán velünk volt a héten Radó Denise, Nádas György és Csonka András.

Nekünk koncertezett a Bohemian Betyars és az Intim Torna Illegál. Különleges élmény volt a Band of Streets koncertje, és a vízivarázs, meg a habparty. Ám mégis, bennem az a kép maradt meg, ahogy az ITI utolsó dalát, együtt a zenekarral, Janó énekli az ajkai Hangadókból.

Elmondhatjuk, VAN fesztiválunk!

Ha nyár, akkor Balaton, s ha Balaton, akkor üdülés, Műhelyesként kicsit másként. Elnézem egyes intézmények csoportjait, akik Zamárdiban nyaralnak, napi rutin strandra menni, de ennyi, marad még szórakozásnak a mulatós zene. Mennyivel jobb egy zamárdi hetet kultúrával megtölteni: a táncos és színjátszó foglalkozások élményt adnak, emellett fejlesztenek, a strandolás ez esetben felüdülés, és ott vannak szórakozásnak az esti koncertek, idén Bikini, Korda György és Balázs Klári, Ismerős Arcok, Kegye János.

3 hét, 9 műhely, 18 csoport, 240 táborozó. Ez volt idén Zamárdi, ajánljuk jövőre minden tagintézményünknek!

Hajdúnánáson Megyei Kulturális Találkozót tartottunk szeptemberben, melyet több hónapon át tartó, egy-egy napos műhelymunka előzött meg, szándékaink szerint a megyei intézmények munkatársainak bemutatva a művészeti fejlesztés lehetőségeit.

Fővárosi Kulturális Fesztiválunkat csak novemberben tudtuk megszervezni Újpalotán, szűkösen, de mégiscsak együtt lehettek tagjaink az év vége közeledtével, s a kultúroltás folytatódott a Kávészünettel.

Minden évben ajánljuk tagintézményeinknek a kulturális turizmus keretében megvalósuló programjainkat: ezúttal is az újpalotai ÉNO élt a lehetőséggel, számukra Integrációs tábort szerveztünk Gyulán, és Túratábort a Bakonyban, a Kéktúra egy szakaszát teljesítve.

25 éves az MSMME, és immár 5 éves az MSMKE. Közös szervezésben valósultak meg filmes programjaink (a szolnoki tábor, az egri és kőszegi filmnapok), melyek közül legjelentősebb ez évben is a Speciális Filmszemle volt Budapesten, immár 5. alkalommal.

Nemzetközi programjaink között a külföldi műhelymunkában való részvétel lehetőségét ajánlottuk szombathelyi és ásotthalmi tagjainknak, akik Olaszországban, Nápoly mellett töltöttek egy-egy hetet. Portugál partner-szervezetünk nagyívű programjába székesfehérvári tagjainkkal kapcsolódtunk be: portugál, finn, török és magyar fiatalok közösen hoznak létre egy színpadi művet, melynek első próbáit Budapesten tartottuk meg márciusban, majd júniusban Helsinkibe utaztak a résztvevők. Jövőre újabb próba következik Isztambulban, majd a bemutató Lisszabonban lesz.

Az MSMME programtervét böngészve láthatjuk, az 52 hétből 22 hétre jutott egyesületi program, talán erre szokták mondani, nem semmi művészet! De a számok mögött emberek vannak, s ez sokkal fontosabb. Sérült alkotóink, mintegy kétezren, akik mindennapjaiban a művészet lételem, és felkészítőik, mintegy hatszázan, akik elkötelezettek ügyünk iránt.

Köszönjük az egyesületi tagintézmények vezetőinek, a csoportok felkészítőinek, segítőinek, és a csoportok tagjainak, előadóinknak, alkotóinknak, hogy egész évben velünk voltak, összetartottak, s megélték közösségünk ünnepnapjait. És köszönjük támogatóinknak, hogy mindezt lehetővé tették!

 

Last modification: Sze 20 máj. 2020
Minden jog fentartva Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület