Tevékenység

binary options hourly strategy A Műhely tevékenysége

Egyesületünk az iskolás és felnőtt korú értelmileg sérült személyek művészeti tevékenységének felkarolására, e tevékenység általánossá tételére és színvonalának fejlesztésére, valamint a speciális módszerek elterjesztésére vállalkozott. Célja, hogy megteremtse a családban, valamint az intézményekben élő vagy oda bejáró értelmi fogyatékos emberek részére az egyes művészeti ágakban történő tevékeny részvétel és a nyilvános színrelépés lehetőségeit, ezzel is segítve a sérült személyek önkifejezését és társadalmi beilleszkedését. Az MSMME tevékenységi körébe tartozik:

  • megyei, regionális, országos és nemzetközi kulturális fesztiválok, illetve találkozók szervezése és lebonyolítása,
  • ipar- és képzőművészeti kiállítások és tárlatok szervezése,
  • ipar- és képzőművészeti alkotótáborok szervezése és lebonyolítása,
  • színkottás zenei táborok megrendezése, a Nemzeti Színkottás Zenekar működtetése,
  • integrált színházi táborok szervezése,a Komédiás Integrált Színház működtetése
  • speciális szakmai továbbképzések szervezése azon munkatársak számára, akik a sérült alkotók művészeti felkészítésével foglalkoznak (akkreditált tanfolyamok),
  • nemzetközi szakmai tanácskozások, konferenciák rendezése,
  • nyitott kapus alkotóműhelyek hálózatának kiépítése és működtetése,
  • kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás a speciális művészeti műhelymunkát végző európai szervezetekkel, nemzetközi koordináció.

Az Egyesület történetéből

A Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület – illetve jogelődje a Speciális Művészeti Műhely – olyan mozgalom megindítója és aktív generátora, melynek alapvető célkitűzése az értelmileg sérült emberek életminőségének jelentős mértékű javítása, ezen belül is megfelelő érdeklődés, képességszint alapján minél több értelmileg sérült ember bevonása a művészeti élet legkülönfélébb ágainak aktív gyakorlásába. Ez a szakmai mozgalom Heves megyéből, Andornaktályáról indult el 1986-ban, amikor országszerte néhány intézményben néptánc és népdal csoportok alakultak, melyeknek tagjai természetszerűen az intézményekben élő értelmileg sérült személyek közül kerültek ki. A műhelyekben folytatott alkotómunka eredményeként 1987-ben, majd 1988-ban és 1989-ben is Országos Népdal- és Néptánc Találkozó megszervezésére került sor Egerben, melyhez idővel Ipar- és Képzőművészeti Kiállítás kapcsolódott.

Az Egyesület tehát egy alulról kezdeményezett civil szerveződésként jött létre, melynek kezdeti célkitűzése az értelmileg sérült emberek szabadidejének hasznos kitöltése volt. E kezdeményezés a sérült személyek művészeti önkifejezésének egyre nagyobb térhódítását idézte elő, ami szükségszerűen a speciális művészeti műhelymunka valamilyen összefogását, koordinálását igényelte. Mindezek nyomán 1990-ben a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületén belül szekcióként kezdte meg működését a Speciális Művészeti Műhely.

Az 1990-től Egerben és Tamásiban megrendezett országos találkozók több napos rendezvényekké növekedtek – a zene és néptánc tárgyköre vers- és prózamondással és színjátszással bővült – majd 1995-től összművészeti fesztiválban egyesültek. 1993-ban megszervezésre került az első Ipar- és Képzőművészeti Alkotótábor, ahol maguk a sérült alkotók kaptak lehetőséget művészeti képességeik fejlesztésére, aztán 1994-ben megkezdte munkáját a Speciális Szakmai Tanfolyam zene, tánc és színjátszás csoportokkal, melynek keretében a fogyatékos emberek művészeti felkészítését végző nevelők, pedagógusok részesültek képzésben. Mindezekkel létrejött a tevékenység teljes vertikuma, amely magában foglalta az alkotómunkát, a foglalkoztatásban részt vevők és a foglalkozásokat vezetők folyamatos képzését, valamint az elért eredmények bemutatását.

A kezdetektől megtett út alatt bekövetkezett fejlődés, az elért szakmai eredmények, valamint a munka jellege és mennyisége – többek között a magas szintű profizmus igénye a szervezésben és lebonyolításban – szükségszerűvé tette a Speciális Művészeti Műhely szervezeti felépítésének modernizálását és gazdálkodásának önállósítását, ezért 1994. január 11-én megalakult az önálló jogi személyként tevékenykedő Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület.

Az egyesületté alakulás jellemző célkitűzése a már kialakult hagyományok, eredmények, szakmai tapasztalatok megőrzésében és továbbfejlesztésében fogalmazódott meg. Míg kezdetben a művészeti foglalkoztatás szerepe az értelmileg sérült emberek szabadidejének hasznos kitöltése volt, ekkortól középpontba került az értelmi fogyatékos alkotó produkciójának illetve alkotásának a minősége. Mindez azt jelentette, hogy az Egyesület az alkotómunka általános minősége alsó szintjének megemelésén, valamint a reprezentatív csúcsteljesítmények számon- és szintentartásán munkálkodott és munkálkodik napjainkban is. Vonatkozik ez az értelmileg sérült művészekre, alkotókra, művészeti csoportjaikra, alkotásaikra és produkcióikra éppúgy, mint az őket felkészítő szakemberekre. Az Egyesület eljutott arra a felismerésre, hogy a fogyatékosság el- és befogadása területén tapasztalható nehézségek kompenzálhatók az értelmileg akadályozott alkotók műalkotásainak és produkcióinak elfogadhatóvá tételével.

Fesztiválok

Az egri népdal- és néptánc találkozók, valamint a tamási vers- és prózamondó, színjátszó találkozók – melyeken 25-30 intézményből mintegy 280-350 sérült szereplő vett részt – évenkénti megrendezését követően 1995-ben az Egyesület megszervezte az I. Nemzetközi Kulturális Fesztivált, majd 1997-ben a második nemzetközi találkozót, amellyel egy, a mai napig egyedülálló európai rendezvényt hozott létre, úgy jellegét, mint méreteit tekintve. Ekkortól rendezzük a fesztiválokat mindig más és más megyeszékhelyen, nagyobb lélekszámú városokban, felismerve a társadalom ép tagjaihoz való közelítés rendkívüli fontosságát. Az eddigiekben Debrecen, Eger, Szekszárd, Gyöngyös, Nagykanizsa, Veszprém, Székesfehérvár, Szolnok, Szeged, Győr, Tatabánya és Szarvas adott otthont a programsorozatnak, némelyik város többször is.

1998-tól a kulturális fesztiválok fellépőinek száma 75-80 intézmény képviseletében elérte az 1200-1500 aktív résztvevőt. A létszámnövekedésen túl az évek során a színpadi produkciók színvonalának fokozatos emelkedése és az előadások tartalmi gazdagodása is bekövetkezett. Ma már nyolc művészeti ágban – ének, néptánc, társas- és moderntánc, vers- és prózamondás, színjátszás, bábjáték és hangszeres zene – tartanak bemutatókat az alkotóközösségek, melyekhez ipar- és képzőművészeti kiállítás kapcsolódik.

Országos fesztiváljainkat évente, nemzetközi fesztiváljainkat kétévente szervezzük, melyek 4-5 napos programsorozatával, annak nyitó felvonulásaival, színházi és szabadtéri művészeti bemutatóival, valamint kísérőrendezvényeivel igyekszünk jelen lenni a befogadó város kulturális életében és megismertetni, elfogadtatni a fogyatékos emberek világát a társadalom ép tagjaival.

A fesztiválok mellett 1998-tól előbb megyei, majd regionális kulturális találkozók kerültek megszervezésre azzal a nem titkolt szándékkal, hogy bemutatkozási lehetőséget nyújtsanak azon intézmények, elsősorban iskolák művészeti csoportjai számára, akik az országos találkozóra nem, vagy csak kis létszámban jutnak el. A Székesfehérvárott, Balmazújvárosban, Szekszárdon, Gyöngyösön, Hatvanban, Kazincbarcikán, Békéscsabán, Nagykanizsán, Győrben, Zalaegerszegen, Püspökladányban és Hódmezővásárhelyen, továbbá Mohácson és Tatabányán rendezett találkozók egyenként 250-350 résztvevőt mozgósítanak, mindemellett lehetőséget adnak egy majdani felmenő rendszerű fesztiválszervezés megvalósítására.

Művészeti táborok

Az 1993 óta rendszeresen megrendezett ipar- és képzőművészeti alkotótáborok programja gazdag lehetőséget kínált egyfelől a sérült alkotóknak, másfelől az őket kísérő pedagógusoknak az alapismeretek megszerzésére éppúgy, mint a továbbképzésre. A hagyományos művészeti ágak mellett folyamatosan újak is rákerültek a kézműves palettára, így a rajzolás-festészet, fafaragás, kosárfonás, csuhéfonás és szövés-hímzés mellett megjelent a kerámia-agyagozás, bőrművesség-bőrhímzés, nemezelés, gyöngyfűzés és folttechnika, újabban pedig a papír- és batiktechnika. Farkaslyuk, Bánhorváti, Mályi, majd Szolnok-Tiszaliget, Csillebérc és Fadd-Dombori táboraiban évente 140-160 fiatal vesz részt a műhelymunkákban, köztük az utóbbi években albán, dán, szlovák és francia csoportok.

Hiánypótló szakmai rendezvényként szervezte meg az Egyesület 2002-ben az első színkottás zenei tábort az új módszerek iránt érdeklődő, zenei fejlesztést végző pedagógusok és a zenével foglalkozó értelmileg sérült emberek részére. A táborban a tapasztalatcserén és a színkottás zenei módszer elsajátításán túl megalakult a Nemzeti Színkottás Zenekar (NESZ), melynek munkájában azóta is 18-20 zenei műhely 70-75 sérült zenésze vesz részt. Az előbb rendszeresen Bogácson, majd Székesfehérvárott, Pécsett, Budapesten, Gyöngyösön és Mohácson megrendezett zenei táborok lehetőséget adnak a zenekari tagok közös felkészülésére, a repertoár gyakorlására éppúgy, mint további zenei műhelyeknek mind az egyedi zenei módszer megismerésére, gyakorlására, mind a NESZ munkájába való bekapcsolódásra.

Képzések

Az 1994-től Egerben évente megrendezett speciális szakmai tanfolyam kínálata fokozatosan bővült, a zenei, néptánc és színjátszó képzéshez előbb társastánc, majd bábjáték és kézművesség társult. Az akkreditált továbbképzésben évente 40-50 művészeti felkészítést végző pedagógus vesz részt, akik tapasztalt művészek közreműködésével sajátíthatják el az egyes művészeti ágak speciális technikáit és legalapvetőbb módszereit. A cél az, hogy a felkészítők ne puszta demonstrátorok, foglalkoztatók legyenek, hanem önálló alkotók. 
2007-től az európai partnerszervezetek művésztanárai is bekapcsolódtak a képzésbe, mely így lehetőséget teremt a nemzetközi tapasztalatcserére is.

Nemzetközi kapcsolatok

Az Egyesület munkájának nemzetközi elismertségét jelzi, hogy a speciális művészeti tevékenységet folytató európai társszervezetek képviselői – miután nyilvánvalóvá vált, hogy hiányoznak egy összeurópai méretekben gondolkodó és munkavégzésre képes szervezet létrehozásának jogi, szervezeti és pénzügyi feltételei – egy 1998-ban megindult tanácskozássorozat eredményeként felhatalmazták az Egyesületet, hogy koordináló és lebonyolító szerepet vállaljon a speciális műhelyek közötti kapcsolattartásban, nemzetközi rendezvények szervezésében és egy hálózati együttműködés alapjainak megteremtésében. Az előbb dán, osztrák, belga, majd francia, portugál és szlovák műhelyekkel kialakított együttműködés keretében nemzetközi tanácskozások, illetve szakmai konferenciák adnak lehetőséget a tapasztalatcserére.

A magyar műhelyek kiléphettek a művészetek nemzetközi színpadára is azáltal, hogy lehetőséget kapnak Dánia, Hollandia, majd Németország, Törökország és Lengyelország, továbbá reményeink szerint Franciaország és Irán különböző kulturális programjain történő bemutatkozásra. Ezek közül jelentőségében kiemelkedik az EAPH szervezésében kétévente megvalósuló Európai Dalfesztivál, melyre 2000-ben a magyarszerdahelyi Vivace Énekkar, 2002-ben és 2007-ben a tordasi Szivárvány Zenekar, 2003-ban és 2005-ben az andornaktályai Color-Rock Együttes jutott ki.

Hagyomány és megújulás

Az Egyesület a hagyományok megtartása mellett nyitott az új kezdeményezések iránt, amennyiben azok az elvárható magas színvonalon valósíthatók meg, ezért a műhelymunka újabb tartalmaként új projekteket indítottunk és meglévő programokat integráltunk.

2001-től sajátos színfoltja az éves kulturális programtervnek a korábban versenyként meghirdetett zsirai Homokszobrász Fesztivál, ahol egy-egy adott témában a kreatív alkotómunkára és az alkotásokhoz kapcsolódó ötletes bemutatkozásokra nyílik lehetőség.

2002-ben – a belgiumi és dániai nyitott kapus művészeti műhelyek tapasztalatait alapul véve – egy olyan alkotóműhely állt fel Egerben, melyben néptánc kör, színjátszó kör és kézműves szakkör kapott helyet. Itt a város és város környéki intézményekből és családokból mintegy 30-40 fő részesül hetente egy-egy délután művészeti foglalkoztatásban. 
Ugyanilyen célokkal indult útjára 2007-ben kistérségi szinten a Zsirai Műhely.

A Nemzeti Színkottás Zenekar (NESZ) megalakulása, majd bemutatkozása 2003-ban a színkottás zenei táborokban folytatott munka kiteljesedésének tekinthető, egyszersmind lehetőséget ad arra, hogy a zene iránt fogékony értelmi fogyatékos emberek országos társulataként, az örömzenélésen túl, fellépéseivel demonstrálja a sérült alkotókkal elérhető eredményeket.

Hasonló célzattal született meg a kőszegi integrált színházi táborokban soproni színészek, valamint zsirai, tordasi, darvastói és kéthelyi sérült színjátszók együttmunkálkodásából a Komédiás Integrált Színház (KOMISZ), mely ugyancsak példaértékű kezdeményezés. E helyütt kell továbbá megemlítenünk olyan tagintézményi kezdeményezéseket, mint az ajkai és orosházi megyei kulturális találkozók, a tordasi integrált zenei tábor és a zsirai speciális filmszemle, melyek ugyancsak az MSMME programjának szerves részét képezik.