Olaszországi élménybeszámoló
Írta: Nagy Málna Anna
- Published in Műhely hírek
- Hits: 361
- Nyomtatás
2022. szeptember 30.-án útra keltünk egy mindhármunknak még akkor ismeretlen ország felé. Mindez úgy kezdődött, hogy egy nap az Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület részéről Asztalos Zsolt elnök úr keresett meg bennünket, hogy lehetőség lenne két ellátottal a messzi Olaszországba utazni egy 10 napos Erasmus+ programra. Integrált csoportoknak szerveznek We can make it work TOO címmel különböző workshopokat, ahol ép és sérült személyeknek a munka és a pénzügy világába engednek betekintést.
Izgatottan, tele várakozással szálltunk fel a repülőgépre, majd az égbe. Kalandos út vezetett Torre del Grecoig, de szerencsésen megérkeztünk. Az első napon egészen vacsoráig szabadprogramjaink voltak, így a fekete, vulkáni homokos tengerpartot és magát a tengert nem tudtuk kihagyni. Lementünk a tengerhez ahol a kellemesen meleg tenger mosta lábainkat, körbejártuk Torre del Greco külvárosi részét, majd elmentünk vacsorázni és megismerkedni az addigra már megérkezett további résztvevőkkel. Rajtunk kívül, spanyolok, horvátok, olaszok, litvánok, törökök, valamint románok tettek még látogatást Olaszországba.
Az első nap délelőttjén még csak ismerkedtünk, ráhangolódottunk a program szellemiségére. Délutánra már egy sokkal pörgősebb workshopon vettünk részt, csapatokat alkottunk. A csapatok olyan voltak, mind egy törzsek, nevet, címert kellett választanunk, készítenünk magunknak. Mi voltunk a Libre Poszáták, avagy a szabad poszáták. Cserekereskedelemmel tudtunk eszközöket szerezni a feladatok teljesítéséhez. Így érzékeltetve milyen is a munkavilága. Már az első napot is nagyon élveztük, de még nagyobb izgalommal vártuk a másnapot mikor Pompeibe látogattunk.
Pompeiben egy csodálatos világ tárult elénk. Egy régi kultúrába, emberek mindennapi életébe tudtunk betekintést nyerni. A holtestek látványa, a gyönyörű kertek, a fenséges, máig jó állapotban lévő falfreskók mind-mind hozzájárultak e misztikus világ látképéhez. A további napok változatos workshopokat rejtegettek számunka, mint pl. egy összejövetel, „parti” szervezése 25 euróból egy nagyjából 5-10 fős társaságnak, egy régi festmény újbóli megvalósítása és visszaadása a lehető legélethűbben, egy marketinges videó forgatása, egy kérdőív kitöltése „financial literacy” címszóval, egy önálló workshop szervezése „empowerment címmel és természetesen önkéntesmunka.
Mindezek közül kiemelném az általunk s környezetünk által leginkább dicsért, pozitív visszajelzéssel bíró két workshop-t. A program során egy helyi önkéntes szervezettel s azok tagjaival is megismerkedhettünk. Számos önkéntesmunkáik közül egyiknek egy délelőttre mi magunk is részeseivé válhattunk. Szerdára virradó napunk délelőttjén mindannyian a tengerpartot látogattuk meg. A csodálatos fekete homok látványát, sajnálatos módon, megmérgezte az a szemétmennyiség, ami elénk tárult. Talán ezért is volt annyira felemelő érzés a gyerekeknek is valami jót tenni azzal a tengerrel, környékkel és környezettel, mely számukra annyi örömteli, önfeledt percet szereztek. Ezt az élményt még napokkal később is folyamatosan emlegették. A másik, a saját workshop szervezése volt. Egy a body language, azaz testbeszéd címszóval tartottunk 1 órás foglalkozást a többi résztvevőnek. Célunk, egy, mindenki által megérthető, függetlenül az adott illető intellektuális szintjétől, nyelv fejlesztése egy érzékenyítő történeten keresztül. A végeredmény, a tapsok, a nevetések s a pozitív visszajelzések mindenki számára feltöltő hatással bírt.
Persze, hazudnánk, ha azt mondanák a 10. nap végére nem hiányoztak nekünk az itthon maradt szeretteink, barátaink. Ennek ellenére hálásak vagyunk azért, hogy mindezeket megtapasztalhattuk s láthattuk Olaszország e szegmensét s a tengert, melynek moraját emlékeinkben őrizzük tovább.
Köszönjük MSMME!
Nagy Málna Anna