Műhely hírek

Az év vége közeledtével a visszatekintés, a számvetés - vagy valami olyasmi - foglalkoztat bennünket, miközben gondolataink már az új év lehetőségeit kutatják. Ám kérdés, van e mire visszatekinteni - akarunk e visszatekinteni?, - amikor szinte semmit nem csináltunk. Semmit? Erős túlzás, hisz életben maradtunk.

Lassan évről évre ugyanazt mondjuk: ismét egy küzdelmes és munkás időszakon vagyunk túl - de ki az, aki saját életébe tekintve, nem gondolja így? Mindnyájan küzdöttünk ez évben is a megmaradásért, ám nem úgy, mint eddig. A szó más értelmében. Egy éve ilyenkor ki gondolta még, hogy szó szerint az életünk lesz a tét? És ne legyenek kétségeink, többeket elveszítettünk…

Tudod, tavaly egy nagyon kedves Barátném azt mondta nekem, hogy 2020. a csodák éve lesz! Na, nem egészen erre gondoltam!

Hol ebben a csoda? Minden, ami számomra fontos: fesztivál, képzés, találkozások, barátok, táborok – mindent felülírt a vírus!

De álljunk csak meg egy szóra! Talán mégis… Lehet, hogy ez mégis a csodák éve? Mert a legkilátástalanabb helyzetben is meg tudunk újulni! Mert teher alatt nő a pálma! Amikor azt gondolod, hogy nincs miért, mert nincsen előtted cél, akkor elég egy tekintet, egy félbe maradt szó ahhoz, hogy megértsd: most sokkal jobban kell, mint máskor!

Az idei év nem túl szerencsésen alakult a világunkban történő és hazánkat is végül elérő eseménysorozatok miatt. Talán éppen evégett kapta a 2020-as évi MSMME (Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület) által indított és lebonyolított továbbképzések a rekreációs hét nevet. Számos kategóriában indult az érdeklődők és fejlődni vágyók számára műhelyfoglalkozások. Én és még pár társam a meseterápiát választottuk, ugyanakkor rajtuk kívül még filmesek, néptáncosok és társastáncosok is velünk együtt vettek részt az egri hétvégén.

„Minden egyes személy természetes módon el akarja érni mindazt, amivé válni képes. A belső lehetőségek megvalósításának e vágya az emberi természet lényegi velejárója - óhatatlan, hogy mindazzá akarjunk válni, amivé csak válhatunk.” /Wallace D. Wattles/

A 2020. október 5-9. közt lebonyolított képzésről a fentebb említett tényezők voltak előzetes ismereteim és ezekből merítkeztek elképzeléseim. Mint minden tanfolyam, foglalkozássorozat előtt az egyén bizonyos célokat, elvárásokat támaszt maga elé, melyek esetemben legfőképp a kompetenciafejlesztés, kapcsolatépítés, szemléletmód kiszélesítése és énigenlés erősítése voltak, mindemellett releváns tényező volt az elmúlt, mindenki elé akadályokat gördítő időszakból való kilépés, az attól való bizonyos mértékű elvonatkoztatás, rekreálódás.